A romániai, de főleg az erdélyi román-magyar feszültség számtalanszor címlapon már mind a romániai, mind a magyarországi, de még a nemzetközi sajtóban is, különböző alkalmak és események kapcsán. Ez a háborúskodás periodikusan megjelenik a napi aktualitásban, legtöbbször olyan döntéseket vonva maga után, melyek hol az egyik, hol a másik felet késztetik elégedetlenségre. Kívülről figyelve, még a magyarok által is, ez a háborúskodás sokkal inkább csak politikai csatározásnak tűnik, melynek egyetlen célja kényszerítő körülményeket teremteni egy-egy döntés meghozása körül.
A magyarországi szélsőséges pártot, a Jobbikot vezető Vona Gábor úgy látja, hogy mindaz a konfliktus ami Romániában zajlik az erdélyi magyarságot képviselő RMDSZ vezetői és román pártok vezetői között nem más, mint politikai csatározás és semmi köze az átlagemberek mindennapi, egymás melletti életéhez. „Ez inkább politika, mintsem az emberek közötti konfliktus. A politikai konfliktus befolyásolhatja ugyan némiképp az átlagemberek közötti viszonyokat, de csak egy adott pontig s a valóságban a különböző nemzetiségű emberek egymás melletti életét messze nem érinti annyira a politika, mint azt manipulatív módon vázolják. Remélnünk kell, hogy a románok és a magyarok arra az útra lépnek, melynek létezését számtalan történelmi példa igazolja – hogy két olyan nemzet, melyek az idők folyamán számtalan rosszat tettek és számtalan sebet okoztak egymásnak, megbékéltek és közös úton járnak. Erre a közös útra kell nekünk is lépnünk” - fejtette ki a Jobbik vezetője.
A Jobbik a jövő évben nehéz és csúnya parlamenti választási kampányra készül, melynek végén azonban a saját kezében szeretné látni Magyarország kormányzását. Ha ez megtörténik, az egyik irányvonal melynek különösen kiemelt figyelmet kell szenteljenek az a Romániával való kapcsolat lesz. Azzal az országgal, ahol nincsenek túl jó szemmel nézve, szélsőséges, erőszakos és Moszkva támogatását élvező pártként vannak elkönyvelve.
„Ez a mostani találkozó is egy „mítoszromboló” alkalom, s az a tény, hogy le tudtunk ülni beszélgetni egymással, nem ad okot semmiféle riadalomra vagy félelemre. Legelsősorban nagyon sok kommunikációra és beszélgetésre van szükség, hogy jobban megismerhessük egymást – mintegy első lépésként a másik másságának elfogadására és a tisztelet kölcsönös megadására. Mindig nyitott vagyok a román sajtóval való beszélgetésre, még akkor is, ha vannak bizonyos témakörök, melyekben eltérő a véleményünk – de hát teljesen természetes, hogy két embernek különböző véleménye és meglátása legyen.” - magyarázta Vona Gábor. S úgy tűnik, a szélsőséges magyarországi párt már meg is találta az első fogódzót a románokkal való együttműködéshez – fájdalmas és kényes fogódzó ugyan, de mindkét országot ugyanolyan húsba vágóan érinti: a nyugat-európai cégek kelet-európai dolgozóinak bérezése. Vona Gábor az Európai Parlamentben szeretne arról az irányvonalról tárgyalni, amely kötelezővé tenné ezen cégek számára, hogy ugyanazt a bért fizessék ki a kelet-európai dolgozójuk számára, mint amekkorát az ugyanazt a munkát végző nyugat-európai dolgozójuk kap meg. Ennek az egységes európai bértörvénynek a megvalósulásához egymillió támogatói aláírásra van szükség hét tagállamból, a románok pedig az elsők között voltak, akik felajánlották segítségüket. „Ez az egységes európai bértörvény saját kezdeményezésünk, és hét közép-, illetve kelet-európai országban találtunk támogatásra, köztük Romániában. Törvénytervezetüket benyújtottuk az Európai Bizottságoz és legkevesebb egymillió támogatói aláírást kell összegyűjtenünk az unió területéről, de meg vagyunk győződve arról, hogy sokkal többen fognak támogatni. Természetesen tudatéban vagyunk annak is, hogy ez a nyugat-kelet közötti bérszakadék nem fog egyik napról a másikra megoldódni, de valahol el kell kezdeni, valakinek meg kell tennie az első lépést, ugyanis ha csak ölbe tett kézzel ülünk, a fiataljaink továbbra is nyugatra vándorolnak majd a nagyobb keresetek miatt s hamarosan működésképtelenné válnak országaink, nem fogjuk tudni az egészségügyi, a szociális ellátási, az oktatási rendszer zavartalan működését biztosítani.”- fejtette ki a Jobbik elnök Vona Gábor.
Romániában az első, aki nyitottnak mutatkozott az egységes európai bértörvény-tervezetre Mihai Tarnoveanu újságíró volt, az aláírásgyűjtés pedig Szatmár megyében a szakszervezetek segítségével történik majd.
A Jobbik romániai partnereket talált azon egységes bértörvénytervezet támogatására, melynek célja, hogy a Romániában működő külföldi cégek alkalmazottai ugyanannyit keressenek, mint nyugat-európai társaik
