A kegyei vadkörték története, amely már lassan a múlté - helyi büszkeség let

A kegyei vadkörték története, amely már lassan a múlté - helyi büszkeség let

Az évek leforgásával sok dolog változott Kegyében, falu amely Érszakácsi községhez tartozik. A felnőtt emberek már megöregedtek, a fiatalság városba költözött, a házak pedig lassacskán omlanak összefele, egytől eggyig. Csak egy dolog az ami még megmaradt ebben a falucskában, sőt mi több, büszkeség lett a környékén és ez nem más mint a vadkörte ültetvény ami a helyiek elmondása szerint a legnagyobb ilyesfajta ültetvény Európából. A vadkörték ott vannak mióta világ a világ, ezt mondja a legöregebb bácsi is a faluból. " 92 éves vagyok, amióta az eszem tudom a körték ott voltak, mindíg is volt a falunak vadkörtéje." - mondja büszkén Simon Traian, egyike az idős embereknek a faluból. Még ha egy "örökkévalóság" óta is ott van a vadkörte, csak az utóbbi 10 évben figyelt fel rá a világ miután egy kutató csoport a Babes Bólyai Tudomány Egyetemtől érkezett a faluba hogy megvizsgálja Európa legnagyobb vadkörte ültetvényét. " Az ültetvény ami Kegyében található 180 hektárra nyúlik, később a Bábes Bólyai Tudomány Egyetem emberei is megerősítették hogy ez a legnagyobb vadkörte ültetvény Európaból. A terület melyen az ültetvény fekszik az tulajdonképpen egy legelő amely pár éve lett a jelenlegi tulajdonáé. Tehát van tulajdonosa, ami kifejezetten pozitív dolog mert a terület karban van tartva. Vannak itt több mint 100 éves példányok, senki sem tudja megmondani pontosan hogy hány évesek ezek a példányok annyi viszont biztos hogy szeretik a talajt, annak ellenére hogy szegényes talaj" - mondja a község polgármestere, Ferencz Zoltán Levente. A község polgármestere nap mint nap arra jár hogy bizonyosodjon meg arról hogy a fák kellő képpen karban vannak tartva.

A helyi emberek nagyon büszkék erre az ültetvényre, amely már egy szimbólummá nőtte ki magát annak ellenére hogy az emberek nem is nagyon foglalkoznak a fák gondozásával. Talán a bökkenő az oda vezető út lenne amelyet vagy gyalogolva lehet megtenni vagy pedig terepjáró autóval. Egy órás út vezet az ültetvényhez, pár éve fesztivált is neveztek el ezekről a hires körtékről. Csak hogy ám ez is véget ért különböző okok miatt, a helyiek nagyon reménykednek a fesztivál újraélesztésében. " Én ide házasodtam, Kegyére, apósom ismerte pontosan a helyet, ő sokat járt arra. A vadkörték kiváló gyümölcsök, ha a lekvár nem is a legjobb belőle de a pálinka az nagyon finom" mondja határozottan Aurél Bicazan, egyik helyi lakos. A körték nagyon kicsik és kemények, nagyon nehezen lehet őket elfogyasztani.

Az adatok szerint igen csak kiöregedett faluról beszélünk, félő hogy pár év múlva már nem lesz ki foglalkozzon a körtékkel. Az is könnyen előfordulhat hogy ezek a fák ki is fognak halni, ha a körülmények tovább romlanak. " Sok fa kihalt az emberek nemtörődömsége miatt. Mielőtt tulajdonos kezébe került volna ez a legelő a körtékkel, egy juhásznak adtuk oda hogy legeltesse itt a juhait. Az volt a feltétel hogy gondozza a fákat és a területet, az első dolog amit tett az az volt hogy a fiatal fákat kívágja, majd az idősebb fák törzsét is tűzre rakta. Szerencsére épp arra jártunk néhányan és láttuk mit csinál ez az ember, lehet ma nem lenne termés ha akkor nem járunk a körték környékén." - állítja a polgármester.

Adrian Simon az egyedüli aki képes megtenni az oda vezető utat, ő az egyedüli aki foglalkozik a pálinka elkészítésével is. Elmondása szerint inkább büszkeségből foglalkozik ezzel, a vadkörtékkel való foglalkozás igen csak költséges. " A vadkörtékkel való foglalkozás költséges, nincs semmi nyereség benne, nehéz a vele járó munka, mert nem olyan mint a többi gyümölcs amelyből pálinka készül. Miután leszedtük, napon hagyjuk őket érlelni még egy kicsit hogy legyen egy csöppnyi édes íze, aztán pedig forgatjuk őket a napon. Aztán következik a darálás, ezt követően az erjedés" magyarázza Adrián Simon Azt is hozzátette hogy a pálinkát nem eladásra készíti, mert az emberek nem lennének hajlandóak megfizetni a reális árát, így tehát megtartja magának. A helyiek elmondása szerint 100kg körtéből 2-3 L pálinkát sikerül ki sajtolni. Senki sem foglalkozik a körték promótálásával, a helyiek magyon remélik hogy majd valaki látja ezt a történetet és a közeljövőben majd valaki komolyabban foglalkozik majd a területtel.

Distribuie: